Az a perbeli fél, akivel szemben a felperes a pert megindítja. A bíróság a vele szemben megindított perről az idéző végzés és a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti az alperest.

Az ún. állásidőre, amikor a munkáltató működésében felmerült okból nem tudja munkával ellátni munkavállalóját, akkor a kiesett munkaidőre, a személyi alapbére illeti meg a munkavállalót.

A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A beszámítás célja az azonos jogalanyok között fennálló kölcsönös követelések egy jogcselekménnyel történő elszámolása, a kötelezettségek megszüntetése. A beszámítás a kötelezettnek a jogosulthoz címzett egyoldalú jognyilatkozata, melyben azt közli, hogy a kötelezettségének nem tesz eleget, de annak megszüntetése fejében a jogosulttól a vele szemben fennálló tartozást sem követeli.

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

Polgári ügyekben a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe.

A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a jogszabályban meghatározott munkaügyi perek.

A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja (kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg) valamint a jogszabályban meghatározott további ügyek.

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes.

A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t).

Elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott értékpapír.

Hagyománynak minősül a hagyatékból történt minden olyan részesedés, mely nem minősül öröklésnek. Hagyományrendelésre csak végrendeletben kerülhet sor. Dologi hagyomány a hagyományrendelésnek az a módja, amikor az örökhagyó a végrendeletében meghatározott személynek - a hagyományosnak - a hagyatékban meglévő, egy vagy több vagyontárgyat közvetlenül juttat.

Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

Ha a felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, akkor ezt a megállapodást előszerződésnek nevezzük. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Az érvényes előszerződés alapján bármelyik fél jogosult a teljesítés követelésére, azaz arra, hogy vele a másik fél a végleges szerződést megkösse, a végleges szerződésből fakadó szolgáltatást azonban nem igényelheti.

A munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni abban az esetben is, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít.

A foglaló a szerződés megkötésekor, a szerződés megkötésének jeléül adott dolog. Foglalót bármilyen típusú szerződésnél ki lehet kötni, de gyakorlati jelentősége leginkább az adásvételi szerződéseknél van. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ez a garancia, vagy jogi szaknyelven a kellékszavatosság.

Az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A haszonélvezeti jog alapján a haszonélvező a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja. Ez azt jelenti, hogy mindenki másnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozzák vagy veszélyeztetik a haszonélvezeti jog gyakorlását. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonost a rendelkezési jog, továbbá a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének joga illeti meg.A haszonélvezeti jog személyhez kötött, a haszonélvező azt sem élők között, sem halál esetére nem ruházhatja át. A haszonélvezeti jog forgalomképtelen.

A bíróság előtt holtnak nyilvánítás iránti eljárás akkor kezdeményezhető, ha akár a halál bekövetkezéséről, akár annak idejéről vagy helyéről mint tényekről nem állnak rendelkezésre bizonyítható adatok. Holtnak nyilvánításra az eltűnés következtében van lehetőség. A bíróság az eljárás eredményeként azt a személyt nyilváníthatja holtnak, akinek az eltűnése óta megszakítás nélkül legalább öt év telt el úgy, hogy életbenlétére utaló semmilyen adat nem vált ismertté.

A bíróság vagy más hatóság hivatalos , előtte történő megjelenésre kötelező felszólítása. Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását és a per tárgyát, valamint a kitűzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét.

Ingatlan a földfelszín körülhatárolt, elkülönített része, valamint az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény és építményrész.

Ha a vagyoni előnyhöz jutott félnek nincs olyan jogcíme, amely őt az előny megtartására feljogosítaná, akkor ő ezzel a vagyoni előnnyel jogalap nélkül gazdagodik. A jogalap nélküli gazdagodás leggyakoribb esetei a tartozatlan fizetés (túlfizetés, kétszeres teljesítés, téves címzés, téves átutalás stb.), az ún. okafogyott tartozás (amikor a teljesítésre a szerződés megszűnése után kerül sor, vagy például a szerződés egyik félnek sem felróható okból lehetetlenült, de az egyik fél már a szolgáltatását teljesítette) vagy a létre sem jött szerződés alapján történő teljesítés.

A jogi személy jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek.

Jogi személyként működő gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

A pert a bírósághoz intézett beadvánnyal, a keresetlevéllel lehet megindítani. A keresetlevélben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot; a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem).

A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.

A gazdasági társaság legfőbb szerve közkereseti és betéti társaságoknál a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés. Az egyesülés legfőbb szerve a taggyűlés. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

Letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. Akkor beszélhetünk tehát letéti szerződésről, ha az őrzési kötelezettség nem egyéb szerződéses kötelezettség természetes velejárója, hanem a szerződés önálló, meghatározó eleme. A letéteményesnek olyan magatartást, gondosságot kell tanúsítania, amellyel a dolgot az elveszésnek, rongálódásnak, sérülésnek a körülmények szerint számításba veendő veszélyétől megóvhatja. A letéti szerződés határozott, illetve határozatlan időre is köthető. letéti szerződés lehet visszterhes és ingyenes is.

Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel illetve a törvény által meghatározott esetben szóban.

Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. (A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.)

Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt:
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.

A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.

A mediáció vagy más néven közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös írásbeli megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása.

A törvény nem határozza meg a nem vagyoni kár fogalmát, illetve azokat az eseteket, amelyekben ilyen jellegű kár felmerülhet. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése. Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jogot sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére. A Polgári törvénykönyvben nem nevesített jogok közül elsősorban az ember testi és lelki épségének sérelme adhat okot a nem vagyoni kárpótlásra.

Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így személyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen érvényesíthető. A nem vagyoni kár esetében tehát - a fentieknek megfelelően - az alapvető nehézséget az okozza, hogy egyfelől nagyon nehezen körülhatárolható azon események köre, amely okot ad a nem vagyoni kárpótlás megítélésére, másfelől a kár természetéből fakadóan annak mértéke - különösen pénzösszegben kifejezve - nem bizonyítható. Figyelemmel arra, hogy a nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek, nem lehet általános iránymutatást adni az összegszerűség meghatározásához. A kártérítés összegének meghatározása során azonban tekintettel kell lenni a jogsértés súlyára és annak tartósságára is.

A házastársak egymás nevét az alábbi formában vehetik fel: A feleség a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagyd) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét.

Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.

Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

A jogerőre még nem emelkedett határozatok ellen rendes, a jogerőre emelkedett határozatok ellen rendkívüli perorvoslat terjeszthető elő.

Rendes perorvoslat többek között a fellebbezés és a bírósági vagy fizetési meghagyás elleni ellentmondás.

Rendkívüli perorvoslat a perújítás és a felülvizsgálat.

A rendkívüli perorvoslatok egyik fajtája. A jogerős ítélet ellen perújításnak akkor van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; vagy a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak; illetve a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.

A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.

Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). (2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül, folyóirat, illetőleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetőleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.

A szerződés két vagy több fél kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződés legfontosabb jogi hatása, hogy kötelezettséget keletkeztet a szerződés tárgyának teljesítésére és jogosultságot annak követelésére. A szerződés tárgya a szerződésben kikötött szolgáltatás, másként megfogalmazva: az a magatartás, amit a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében tanúsítania kell.

A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, akkor uzsorás szerződésről beszélünk. A felek szerződéses viszonyában az aránytalan előnyt vállaló félnek értelemszerűen valamilyen hátrányos, szorult helyzetben kell lennie, amely arra készteti, hogy a szerződést ilyen feltételekkel is megkösse. Nem csak a létfenntartás, a legszükségesebb életfeltételek biztosítása, de olyan körülmények is a méltánylandó helyzet megállapításához vezethetnek, amelyek a kötelezett anyagi biztonságát lényegesen érinthetik. Családi körülményekből is eredhet a szerződés-kötéskori szorult helyzet ténye.

Az utazási szerződés a vállalkozási szerződés egy speciális fajtája. Az utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni.

Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. A választottbíróság ítéleté ugyanúgy végrehajtható, mint a rendes bíróság ítélete.

A polgári bíróság a per során a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ideértve a per megszüntetését is - végzéssel határoz.

Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha az adós a megőrzésre nem vállalkozott, vagy az adós hosszabb ideig távol van, vagy ha a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt, illetve ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.